Európajog 3.
Az Európajog 3. tantárgy célja, hogy a hallgatók korábban megszerzett uniós jogi ismereteire építve átfogó betekintést nyújtson az Európai Unió egyes szakpolitikáiba, külső kapcsolatrendszerébe, valamint az uniós jogfejlődés néhány olyan kiemelt területébe, amelyek az Unió működésének megértése szempontjából meghatározó jelentőségűek.
A kurzus első tematikai egysége az Európai Unió külső fellépésével, nemzetközi kapcsolatrendszerével, valamint az uniós jog alkotmányos jellegéhez kapcsolódó egyes kérdésekkel foglalkozik. Ennek keretében kerül sor többek között az uniós polgárság intézményének, az Európai Unió és a nemzetközi közjog kapcsolatának, valamint a közös kül- és biztonságpolitikának a vizsgálatára.
A tantárgy másik hangsúlyos területét azok a szakpolitikai és szabályozási kérdéskörök alkotják, amelyek szorosan kapcsolódnak az Európai Unió alapvető értékeihez, az egyéni jogok védelméhez, valamint az Unió társadalmi és jogi működéséhez. Ide tartozik mindenekelőtt a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – ezen belül kiemelten az Unió bevándorlás- és menekültpolitikája –, az uniós alapjogvédelem egyes kérdései, a nemzeti kisebbségek védelme, az Európai Unió és a vallás kapcsolatának egyes vonatkozásai, továbbá az adatvédelem és az információszabadság. A kurzus emellett olyan újabb szabályozási kihívásokra is kitér, mint a mesterséges intelligencia európai uniós szabályozása.
A szemeszter további része – részben az Európajog 2. keretében, a belső piac jogáról tanultakra építve – az Európai Unió szorosabb értelemben vett szakpolitikáit vizsgálja. Ennek során a hallgatók megismerkednek különösen a közös agrárpolitika, a közös kereskedelempolitika, a fogyasztóvédelmi politika, a fejlesztéspolitika és a regionális politika alapvető céljaival, jogi kereteivel és működési mechanizmusaival.
A tantárgy célja összességében annak bemutatása, hogy az Európai Unió nem pusztán gazdasági integráció és belső piac, hanem sajátos jogrenddel rendelkező nemzetközi szereplő, amely kiterjedt szakpolitikai és szabályozási tevékenységet folytat. A kurzus ezért különös hangsúlyt helyez az egyes szakpolitikai területek közötti összefüggésekre, valamint arra, hogy a hallgatók az uniós jogot annak tágabb nemzetközi, társadalmi és szabályozási környezetében is értelmezni tudják.
A tanegység tartalma
- Az uniós polgárság intézménye
- Az Európai Unió és a nemzetközi közjog
- Közös kül- és biztonságpolitika az Európai Unióban
- A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, különös tekintettel az Unió bevándorlás- és menekültpolitikájára
- Az alapjogvédelem egyes kérdései az Európai Unióban
- Az Európai Unió agrárpolitikája
- Az Európai Unió kereskedelempolitikája
- Az Európai Unió fejlesztéspolitikája
- Az Európai Unió regionális politikája
- Az Európai Unió és a vallás
- A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban
- Adatvédelem és információszabadság az Európai Unióban
- A mesterséges intelligencia szabályozása az Európai Unióban
- A fogyasztóvédelmi politika legújabb fejleményei a turizmus és a termékfelelősség területén
A számonkérés és értékelés rendszere
A tantárgy írásbeli kollokviummal zárul. Az értékelés az ötfokozatú minősítési rendszer szerint történik: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
A hallgatók a szemeszter során, november 4-én opcionális zárthelyi dolgozatot írhatnak.
Kötelező irodalom
Szabó Marcel – Láncos Petra – Gyeney Laura: Uniós szakpolitikák. Pázmány Press, Budapest, 2019.
A kötetből:
- „Az Európai Unió nemzetközi jogalanyisága és természete”, 15–19. o.
- „Az Európai Unió közigazgatási rendszere”, 21–36. o.
- „Az Európai Unió és a vallás kapcsolatának egyes szempontjai”, 37–58. o.
- „Az európai jog és a család”, 61–80. o.
- „A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban”, 103–131. o.
- „Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája”, 133–151. o.
- „Az Európai Unió migrációs és menekültpolitikája”, 229–312. o.
- „A közös mezőgazdasági politika”, 337–343. o.
- „Az európai strukturális és kohéziós politika”, 347–362. o.
- „Az Európai Unió fejlesztési politikája”, 365–390. o.
Szabó Marcel – Debisso Kinga – Gyeney Laura – Pünkösty András: Az Európai Unió jogának alapjai. Pázmány Press, Budapest, 2018.
A kötetből:
- „Az uniós polgárság intézménye”, 265–276. és 304–321. o.
- „Közös kül- és biztonságpolitika az Európai Unióban”, 389–408. o.
- „Az alapjogvédelem egyes kérdései az Európai Unióban”, 409–427. o.
Sziklay Júlia – Bendik Tamás: Az adatvédelem hazai és európai uniós szabályozása és alapintézményei. NKE jegyzet.
Továbbá az előadásokon rendelkezésre bocsátott jegyzetek és egyéb oktatási segédanyagok.
Ajánlott irodalom
Hautzinger Zoltán – Mágó András: „Az Európai Unió menekültügyi politikája – The European Union’s Asylum Policy”, Külügyi Szemle, 24. évf. (2025), 3. sz., 9–34. o.
https://hiia.hu/wp-content/uploads/2025/09/KSZ-25-3-03-Hautzinger_Mago.pdf
